Végszó.

Srácok, rossz hírt hoztam.
Úgy döntöttem, hogy bezárom a blogot.
Tényleg, nagyon köszönöm, hogy kitartóan komiztatok, és vártátok az új részeket, de nem bírom.
Itt az év vége, még bele kell húznom, ezen a héten is 4 témazárót írok/írtam, tanulnom kell.
Emellett van egy másik blogom. Inkább abba fektetném az energiám, mint ebbe, ami kezdett sablonossá válni. Volt még egy két ötletem, de ennyi.
Lehet, hogy nyáron alkotok még valamit, meglátom.
De ettől a blogtól most elbúcsúzok. Tényleg nagyon köszönök mindent.
Itt továbbra is megtaláltok.: http://icantchangelarrystylinson.blogspot.hu/

9.fejezet.

Lehet, hogy érzelgős leszek, meg minden, de annyira jó olvasni a komikat, amiket írtok.Mindben annyi kedvesség, és jóindulat van.Nagyon köszönöm.Ezért kérem, ne hagyjátok abba, és írjatok kommenteket és iratkozzatok fel.!:) Jó olvasást.!

Azt érzem, hogy Harry-nek sikerült befutnia. Liam bulija utáni napon feltöltötte a YouTube-ra pár dalát, ami mára elég népszerű lett a lányok körében.Ma fel is keresett egy producert, hogy megmutassa magát.

Mivel Haz nem volt itthon, és a többiek is szétszéledtek, Lana-val elmentünk a Wellness Center-be, hogy kényeztessük magunkat.

Épp a szaunában izzadtunk, mikor Lana kitért a Liam témára.

- Igazából fogalmam sincs, hogy mi van velünk. A csók után tulajdonképpen semmibe vesz.

Mintha nem is léteznék a számára.Csak Danielle - forgatta a szemét idegesen La.

- Lehet, hogy kell neki egy kis idő - vontam meg a vállam.

- De mennyi idő? Azóta már eltelt egy hét! 

- Ne aggódj már ennyit - simogattam meg a vállát. - Hagyj még neki időt.

Lana beletörődve bólintott, és folytattuk a relaxálást.

Harry szemszöge

Egy klubbot kellett keresnem. Méghozzá a Corsica Studios nevűt. Mikor beléptem az ajtón, egyből levágtam, hogy ez egy őrült hely. Még így, emberek nélkül is.

A főnök irodájának ajtaján kettőt kopogtam, aztán benyitottam.

- Jó napot. Harry - nyújtottam a kezem, és megráztam az övét.

- James - ült le a székébe a pasi, és mutatott, hogy én is üljek le.

- Szóval, Harry. Azt mondod képes vagy fellépni nálunk?! Itt csak a legjobbak vesznek részt. Bizonyítanod kell.

- Bemutathatom, mit tudok - ráncoltam a szemöldököm.

- Felesleges. Adok egy próba-estet. Ha ma este jól produkálsz, és tetszik a közönségnek, maradhatsz. Ha nem jön be nekik a szarságod, repülsz - sziszegte. Ellenszenves.

- Rendben. Akkor ma este jövök - álltam fel.

- Harry - állított meg. - Ezek a srácok bulizni akarnak. Olyan zenét hozz, amire tudnak is bulizni!

- Persze... - lehajtott fejjel léptem ki az ajtón.

Ezek után kissé ideges voltam, ezért úgy döntöttem, hazamegyek, és gyakorlok. Ha ezt elszúrom, akkor mindent.

Otthon az egész ház üres volt. Különféle cetlik sorakoztak a hűtőn, hogy ki hova ment.

Ezek közül az egyiket néztem meg közelebbről, amin ez állt: Wellnessezni mentünk.xx Lana & Dylan.
Gyorsan a zsebembe gyűrtem a lapot, és megindultam a szobám felé.

Liam szemszöge

A többieknek azt hazudtam, hogy Daniellel vagyok. Pedig nagyon nem. Egyszerűen semmi kedvem hozzá.

Egy hete történt, mióta megcsókoltam Lana-t. Nem tudtam szabadulni a lüktető érzéstől, mikor rágondoltam.

Azt hittem, a fellegekben járok. De aztán vissza kellett esnem a való világba, ahol ott várt az igazi szerelmem, Danielle. Csak kérdés, hogy mennyire igazi. Ha valóban annyira szeretném, nem éreznék késztető vágyat, hogy újból, és újból visszamenjek az időben, pontosan egy héttel ezelőttig, a sötét sikátorba. Ketten. Lana, és én.

Persze ezt senkinek sem mondhatom, mert Dani-t is szeretem, és félek, hogy megtudja mit tettem. Sosem bocsájtana meg, én pedig azt nem élem túl. De így meg Lana-t bántom. Sehogy sem jó ez.

Inkább kimentem a parkba, hátha jobb így, hogy kiszellőztetem a fejem.

Leültem a padra, és néztem a gondtalan kisgyerekek játékát, és a fegyelmező anyákat, akik aggódnak gyermekeik felelőtlen játszadozósától.

Lassan egy öreg bácsi ült le mellém a padra, és ráncos,kezével a táskájában kutakodott.
Elővett belőle egy gyógyszert, és a fejét hátradöntve, lenyelte.
Nem akartam feltűnően nézni őt, de mikor rápillantottam, hogy potyognak a könnyei.
Akarva-akaratlanul arrébb kúsztam a padon, és átöleltem.
Hálásan pislogott felém, és megtörölte a könnyeit.
- Minden rendben? - szólítottam meg halkan.
- Persze fiam, semmi baj - szorította meg a kezem, és tovább pityergett.
- Nyugodtan mondja el, mi a baj. Én szívesen segítek - keresetem a tekintetét.
- Csak. Minden nap kijárok ide - nézte a földet bánatosan. - Ez volt a kedvenc helyünk, a feleségemmel.
Egyből megértettem a mondanivalója lényegét, és megöleltem őt.
- Te egy nagyon jó ember vagy, barátom. Becsüld meg a barátnődet, és ne engedd szó nélkül elmenni. Nem tudhatod, hogy vissza jön-e még - nézett a szemembe mélyen.
- Köszönöm a tanácsot - álltam fel, és kezet fogtam a bácsival. - Köszönöm!
Nagyon jó lesett, amit a férfi mondott. Tudtam, hogy igaza van. Nem csinálhatom ezt tovább.

8.fejezet.

Elnézést a késésért, de mikor írtam volna, mindig közbe jött valami, szóval sajnálom.! Nem sok kell a 6000.látogatóhoz<3 Köszönöm szépen :) Komizzatok és iratkozzatok fel.Jó olvasást :)

Lana szemszöge.

Beleremegtem a csókunkba, annyira felemelő volt.Ezt Liam megérezhette.Elhúzódott tőlem majd a szemembe nézett.Fáradtan rámosolyogtam.

- Ne haragudj - vágott bűnbánó képet Liam.

- Egyáltalán nem haragszom - vágtam rá.

- Gyere - ragadta meg a karom.Gyengéden hozzáért a vágásokhoz, és egy zsepivel leitatta a vért.

Kibújt a pulcsijából, és rám adta azt, hogy ne látszódjanak a nyomok.

- Menjünk vissza - mosolygott kedvesen, és felsegített a földről.

- Semmi baj - karolta át a vállam mikor kissé megszédültem mind a vérveszteségtől, mind a piától.

Így mentünk vissza a szórakozóhelyre, ahol mindenki Liam-re várt.

- Hol voltál? - ugrott oda hozzá rögtön Danielle.

- Sehol - válaszolt Liam még mindig engem támogatva, és kerülve a szemkontaktust.

-  Mindegy is.A lényeg, hogy itt vagy! - ölelgette Dani, miután Liam leültetett egy fotelba.

Liam futva rámosolygott, és megkérte, hogy hozzon valamit inni.Ez után a buli ismét beindult, és mindenki a tánctérre özönlött.

- Jól vagy? - nézett a szemembe aggódóan a hercegem.

- Persze.Menj csak - biccentettem Danielle felé.

Liam megsimította a karom, és elindult a barátnője irányába.

Mikor odaért, egy csókot nyomott a szájára, és kézen fogva elmentek a másik irányba.

Most már minden világos.Őt választotta.

Ezek után semmi kedvem nem volt a bulihoz, gondoltam inkább hazamegyek.

 

Dylan szemszöge.

Épp Louis-val táncoltam, mikor valaki megragadta a karom, és arrébb taszított.

- Lana, minden oké? - néztem rá meglepődve.

- Azt hiszem - szipogta. -De most hazamegyek.Később mindent elmondok.

Mivel a tekintetünk egymáséba fúródott megértettem, hogy történt valami.

Meg sem kérdeztem, hogy el-e kísérjem.Tudtam, hogy egyedül akar lenni.

- Tudsz vigyázni magadra, ugye?

Lana csak bólogatott, majd a könnyeit letörölve kilépett a sötétségbe.

Pár percig csak bámultam utána és gondolkoztam, hogy mi történhetett, ha könnyezett.

Gondolatmenetemet megzavarta valaki.Valaki, akinek a lélegzetét a nyakamon éreztem.

- Héj - mosolygott. - Gyere táncolni!

Kicsit meglepett, de követtem őt.A tömeg közepére vonszolt, és megragadta a derekam.

Érzékien becsukta a szemét, miközben mozgott.Nagyon édesen nézett ki, ahogy ellazult.

Lassan én is átadtam magam a zenének, és a felém tornyosuló férfialaknak, és felvettem a ritmusát.

Egyre jobban közeledtünk egymáshoz, mikor a fejemet a vállára hajtottam.

Ismét a lehelete borította be a nyakamat, és adott rá egy gyengéd csókot.

- Niall... - dadogtam, mire felemelte a fejét.

- Nem tetszik, szépségem? - fürkészett nagy, kék szemeivel.

Erre nem tudtam válaszolni, egyrészt mert ez megdöbbentett, másrészt mert vége volt a zenének.

- Én megyek, iszom valamit - mutattam a pult irányába, mire biccentett, és elindult a többiek irányába.

Harry-t pillantottam meg a pultnál, egy csinos lánnyal beszélgetett, és iszogattak.

Kértem egy színes koktélt, majd helyet foglaltam Harry mellett, a bárszéken.

Mikor észrevette ezt, megfordult, elnézést kérve a nőtől.

- Láttalak Niall-el - nézett el a szemem mellett.

- Meglepett - válaszoltam zavarodottan.

- Vigyázz.Ha Niall részeg, nem tudja hol a határ.

- Nem kell, hogy kioktass, Harry! - háborodtam fel.

- Nem kioktatásnak szántam, de nem akarom képen törölni Niall-t, miután összetörte a szíved - mondta monotonon.

Tisztára, mint a béna, romantikus filmekben.

Pár perc némaság után halkan megszólaltam.

- Nem hiszem, hogy túl sok józan ember van itt.Akkor senkivel sem táncolhatok?.

- Csak azt mondtam, hogy vigyázz.Tényleg féltelek Dylan - nézett a szemembe.

- Úgy mondod, mintha te nem lennél részeg.Bölcsen - nevettem. 

Harry is engedett, és már nem nézett szigorúan.

- Gyere, táncoljunk - fogtam meg a kezét, és gyengéden húztam.

Pár másodpercig gondolkozott, majd visszanézett a lányra: - Nem kell megvárnod.

Ettől a szőke meglepődött.Sietősen felpattant, fizetett, és kiviharzott a buliról.

- És még ki sem fizetted az italát? Bunkó vagy - kulcsoltam a karom a nyaka köré.

- Ne foglalkozzunk vele - mormolta rekedtes hangján.

Ahogy táncoltunk, teljesen átjárta a testemet a boldogság.Még ha Ő csak egy barátot is lát bennem...

Próbálok rá nem pasiként nézni, de elég belenéznem a szemeibe.Elvarázsol.

Mivel véget ért a szám, kicsit eltávolodtunk egymástól.

- Gondolkoztam - használta ki Hazza a "csendet" miközben még ringatóztunk várva, az újabb zenére.

- És min? - mosolyogtam.

- Azt hiszem megfogadom a tanácsod.Tovább kell lépnem a múltan.Próbálok újra megnyílni a többiek előtt is.És az énekes pályára is rá fogok állni.

- Hű - suttogtam, mikor elkezdődött egy lassú szám. - Szerintem ez nagyon jó ötlet.Biztos hiányzol a többieknek.

- Egy seggfej voltam, mert eddig nem foglalkoztam velük.Csak éltem a napokat egymás után, mint egy drogos.

Ettől a kijelentéstől kirázott a hideg.Eszembe jutott az időszak, mikor még a szerek tettek boldoggá.

- És az éneklést is ki szeretném magam próbálni.

- Hogy? Manapság nem igazán bukkannak csak úgy rá a tehetségekre - húztam el a szám.

- A Youtube segítségével.Feléneklem az egyik számom.Aztán meglátjuk.

- Ez jó ötlet - öleltem meg a táncunk közben.

- Köszönöm - suttogta a nyakamba.

- Mit? - kérdeztem, mert nem igazán értettem.

- Mindent.Hogy segítettél rádöbbennem, hogy ez nem mehet így tovább.

Egy óvatos mosolyra húztam a szám.

- Gyere - engedett el hirtelen.Megfogta a kezem, és elhúzott egy elhagyatott irányba.

Egy összekötő folyosóra vezetett, ahol senki nem volt.

- Mit keresünk itt? - húztam fel a szemöldököm.

- Talán itt nyugisabb - villantotta meg a mosolyát.

- Mit akarsz, Styles? - néztem gyanakodóan.

- Bevallom, azért hívtalak ide, hogy illuminált állapotban megdugjalak, és eldicsekedhessem mindenkinek - mondta rezzenéstelen arccal, mire felnevettem.

- Hülye állat! - csaptam rá a vállára.

- Szeretem, ha nevetsz - jegyezte meg zavartan.

- Ó Harry - kicsit bepirultam.

- Lehet, hogy mennünk kéne - rázta meg a fürtjeit.

- Igen, lehet - néztem félre, és elindultam vissza.

- Ne siess annyira - rántott vissza magához, ami miatt hozzápréselődtem izmos felsőtestének.

A szánk centikre volt a másikétól, mire Harry halkan megtörte a pillanatot: - Wc papír van a cipődön.

Erre kínosan lenéztem a cipőmre, és elröhögtem magam.

- Nem értem, hogy kerülhetett oda - vettem le gyorsan.

- Menjünk - fogta meg a vállam, és kivezetett a tánctérre.

Mivel már hajnal 3 óra körül volt egyre kevesebb ember lézengett a klubban.

- Hol a szülinapos? - kérdeztem körbe Louis-t, Niall-t és Zayn-t.

- Danielle-el elmentek nemrég - vonta meg a vállát Lou.

- Indulnunk kéne - mondta Harry, mire mindenki bólintott.

Kifizettük a bulit, ami nem kevés összeg volt, de a lényeg, hogy mindenki jól érezte magát.

A pincér dulakodott még pár full részeg pasassal, de nem vártuk meg a vita végét, fogtunk egy taxit, és a srácok háza felé vettük az irányt.

7.fejezet.

 Átléptük az 5000 megtekintést is.Hihetetlen.!:$ Komizzatok&Lájkoljatok, és Iratkozzatok fel;) Jó olvasást.!:*

Az elmúlt napok rekordgyorsasággal teltek.Lana és én állást kerestünk, a fiúk pedig Liam szülinapját készítették elő, amit ma ünnepel.Megtaláltuk a tökéletes ajándékot neki.A meglepetésbuli is készülődött, mondjuk nem igazán volt meglepetés Liam számára, hiszen sejtette, hogy az ő napjára készülünk ilyen nagyon.

Harryvel is alakultak a dolgok, egyre jobban megnyílt, azt hiszem, minden téren.

Olyan dolgokat tudtam meg róla, amiket soha az életben nem gondoltam volna.

Kiderült, hogy mindig is ki szeretett volna törni a lagymatag hétköznapokból, és túllépni a tetoválószalonból.

Az énekléssel szeretne befutni, de még nem volt elég akaraterője, hogy megpróbálja magát akárhol is.

Igazából ez nagyon meglepett, mivel nem igazán az a "popsztár" típus, legalábbis amennyire én ismerem.

Viszont eszméletlen jó dalokat ír.Pár munkáját megmutatta, és igazán lenyűgözők a szövegek.Énekelni még nem hallottam, de már ha fele olyan jól csinálja, mint a szövegírást, nyert ügye van.

Lana és Liam ügyéről nem sokat tudok, csak annyit, hogy ők is rengeteget beszélgetnek, és Lana egyre jobban belehabarodik a srácba.De Liamnek ott van Danielle, akit - a fiúk bevallása szerint - mindennél jobban szeret.A döntés Liam kezében van.

***

- Nem sokára kezdődik Liam bulija. - hallottam Louis hangját, miközben belépett az ajtómon.

- Loui drága, éppen öltözök.Kopogni? - takartam el gyorsan a felsőtestem.

- Nyugodtan. - ült le az ágyamra, és várakozón tekintett rám.

Az égre emeltem a tekintetem, majd  belebújtam egy fekete koktélruhába.

- Csini. - nézett végig Lou az összképen, miután magamra húztam pár kiegészítőt.

Mosolyogva átöleltem, majd kitaszigáltam a szobából: - Most már te is menj öltözni, mert elkésünk! - parancsoltam, és becsuktam magunk mögött az ajtót.

Louis elment a szobájába, én pedig Lana-é felé vettem az irányt.Kopogtam kettőt, majd benyitottam.

- Mit szólsz? - fordult körbe a rózsaszín ruhájában, ami elég rövid volt, és iszonyat jól állt Lana-nak.

Szóval felvette a versenyt Dani-vel.Szegény lány.Ő semmiről sem tud.

- Hát ez nagyon jó! - lelkesedtem.

- Hú, akkor jó.Jól kell kinéznem, nagyon fontos ez a nap!

- Tudom. - mosolyogtam óvatosan.

Miután meggyőződtem róla, hogy Lana-val nem lesz baj, áttértem a göndörkémhez.

- Szia Harry. - léptem be a szobájába, direkt kopogás nélkül.Szerencsém volt, épp az ingét gombolta.

- Ne kukucskálj. - szólt rám, mikor látta, hogy megállás nélkül vigyorgom.

- Eszemben sincs. - tettem fel a kezem, majd lehuppantam a szófára.

- Tetszik ez a ruha.Szexi. - közeledett hozzám, és helyet foglalt előttem.

A pulzusom az egekbe szökött.Hebegtem valami köszönöm félét, és lesütött szemmel ültem tovább.

- Remélem Liam-nek tetszeni fog az ajándék. - szólalt meg Haz.

- Biztos.Nagyon jó lesz.Várom már a reakcióját, mikor meglátja. - nevettem.

- Ja, vagy mikor meglátja a "meglepetésbulit". - rajzolt idézőjeleket a levegőbe.

- Azért kár, hogy rájött.De gondolom sejtette, hogy ünnepelni fogtok.

- Fogunk! Most már ti is közénk tartoztok, akárhogyan is kerültetek közénk, de itt vagytok.Ez a lényeg.

- És annyira jó itt veled...khm.Veletek. - javítottam ki magam gyorsan.

- Hidd el, hogy mi is örülünk. - villantotta meg széles mosolyát. - Na de szerintem menjünk. - pillantott az órájára, és felém nyújtotta a kezét.

- Oké. - biccentettem, és megragadtam Harry kezét, hogy felhúzzon.

A nappaliban még Zayn-re kellett várnunk, aki elfoglalta a fürdőszobát.

- Zayn, gyere már! - kiabált Louis.

- Még egy perc! - hangzott a válasz tompítottan.

- Már egy fél órája ezt mondod.Mi tart ennyi ideig? - rontott rá Lou.

- Egy tincs nem akar beállni. Nem hagyhatom így! - mutatott a hajára, ami tökéletes volt.

- Szerintem képzelődsz. - döntötte oldalra a fejét Lana, és tovább tanulmányozta a hajszerkezetet.

- Gyere már szépfiú. - fogta meg Loui Zayn vállát, és kifelé irányította a fürdőből. - A taxi kint vár.Menjetek!

Elindultunk az autó felé, mint egy csürhe.Mind betömörültünk a taxiba, ami elég nehézkes volt, hiszen 6-an voltunk.De megoldottuk.És elindultunk az esti sötétségbe.

Hamar odaértünk Liam kedvenc szórakozóhelye, a Funky Buddha elé.

Gyorsan bementünk, és Zayn elrendezte, hogy most már beengedhetik a vendégeket, akik kizárólag Liam rokonai, és ismerősei.

A zene is elindult, egy srác beállt a bárpult mögé, a vendégek meg egyre csak gyűltek.

A srácok ellenőrizték az ajándékot, és már csak várnunk kellett, hogy Dani és Liam megérkezzen.

Izgatottan beszélgettünk Niall-el, mikor mindenki megállt.Csörgött Loui telefonja.

Gyorsan kikapta a zsebéből, és felvette.

- Helló!

- Szia Louis.Mindjárt odaérünk, addig bújjatok el. - hallatszott Liam vidám hangja, a vonal másik végéből.

- Vicces vagy. - fintorgott Louis, és kinyomta a telefont. - Jönnek.

Mindenki fészkelődni kezdett, és visszakapcsolták a zenét.És valóban.Liam-ék 2 percen belül meg is érkeztek.Nagy ováció tört ki, mikor beléptek a szórakozóhelyre, kézen fogva.

- Happy birthday to you! - zendült fel mindenki, és elénekeltük Liam-nek a dalt, aki nevetve hallgatta végig, és az embereket pásztázta.

- Köszönöm szépen! - kiáltotta, és elindult a party.

Liam-et leültették egy székre, és mindenki odament hozzá, felköszöntötte, majd átadta az ajándékát.

Ez monoton stílusban lement.Aztán csak a mi "csapatunk" maradt ki.

Liam várakozóan tekintett ránk. Niall odalépett hozzá, és átölelte a vállát.

- Haver.Mi is nagyon boldog szülinapot kívánunk neked.Reméljük még sokáig ünnepelhetjük ezeket az ünnepeket együtt.Érezd jól magad! - fordult be hozzá, és megölelte őt.

Ezután kihívtuk őt a parkolóba, ahol a meglepetés várt rá.

- Reméljük, hogy tetszeni fog, tesó.Boldog szülinapot! - üvöltött Zayn, és elengedte a kezét, amivel addig Liam szemeit takarta.Az emberek mind sikítottak, kiabáltak, Liam meg csak csodálta az ajándékát.Nem szólalt meg.A sötétben nem láttam, de biztos vagyok benne, hogy megkönnyezte ezt az egészet, mivel megtörölte a szemét.

- Nem hiszem el.

- Köszönöm. - ment oda Danihez, átölelte, majd hosszasan megcsókolta.Az emberek füttyögtek, és tapsoltak.A srácok sorban odamentek Liam-hez, én meg Lana-t kerestem a tekintetemmel.De nem láttam.Nem tudtam hová mehetett, de először Liam-hez mentem oda, megöleltem, és adtam neki két puszit. 

- Boldog szülinapot! - mosolyogtam mikor elengedett.

- Köszönöm. - borzolta meg a hajam. - Nem láttad Lana-t? Nem is jött ide.

- Nem tudom hol lehet. - húztam el a számat.

- Megkeresem. - indult befelé Liam, de Dani leszólította.:

- Nem megyünk egy kört? - ölelgette.

- Később. - erőltett egy mosolyt magára Liam, és bement az épületbe, mi pedig utána mentünk.

A többiek a tánctérre mentek, én viszont Liam után rohantam.

Lassan mindenki visszaért, ezért nehéz lehetett tájékozódni.Csak Liam-et követtem, aki egyre idegesebben furakodott az emberek között.

- De nem mondott semmit, hogy hova megy? - nézett hátra.

- Nem. Az egyik pillanatban még itt volt!

Kiértünk az utcára.Kétségbeesésünkben, már ott kezdtünk el járkálni.

- Itt van! - mutattam egy sikátorba, ami elég sötét volt, de szerencsére megláttam a rózsaszín ruhát.

Lana a kőnek dőlve ült, felhúzott lábakkal.Odasiettem hozzá, és letérdeltem elé.

- Minden oké? - átöleltem.

- Csókolóztak. - nézett a távolba révetegen.

- Tudom, de most lépj ezen túl.Téged keres, és otthagyta Danielle-t.Szedd össze magad, ide tart!

- Nem, ne. - tiltakozott, és a szemembe nézett.

Liam szemszöge.

Mikor megláttam a két lányt a sikátorban, kezdtem megnyugodni.

- Lana! - rogytam én is a földre, és a kezem közé vettem az arcát.

- Ne, Liam. - vette le a kezemet gyengéden.

- Dylan, kettesben hagynál minket? - néztem mélyen Dylan szemébe, és biccentettem egy aprót.

- Persze. - állt fel, és tudta, hogy nem lesz baj. Lassan víz-hangzottak léptei a sikátorban, amit kicsit el is nyomott, a klubból kiszűrődő zene.

- Megijesztettél. - tettem rá a kezem Lana-éra.

Rám szegezte  a tekintetét, majd tovább pásztázta a földet.

-  Mi a baj? - kérdeztem halkan.

Lana nem nézett rám.Csak azt éreztem, hogy a kezemre esik egy könnycsepp.

- Ne sírj. - öleltem szorosan magamhoz a gyengéd lányt.Szinte biztos voltam, hogy miattam sír.

- Ne haragudj. - zokogta a pulcsimba.

- Miért haragudnék? - toltam el magamtól.

Nem szólt semmit, csak felemelte a karját.A döbbenettől szólni sem bírtam.Csak megráztam a fejem.

- Mivel csináltad?

- Ezzel. - vett elő a háta mögül egy törött whisky-s üveget. - Sajnálom. - könnyezett.

A szemébe néztem.Láttam bennük a megbánást.

Egyre közelebb kerültünk egymáshoz.Ránéztem az ajkaira, majd vissza a szemébe.

Egyszerűen nem érdekelt semmi.Sem a szülinapi bulim, sem Danielle, sem az ajándékok.Egyedül Lana érdekelt.Gyengéden közeledtem hozzá, és ajkaimat szájához érintettem.

Egyáltalán nem ellenkezett.Megcsókolt.Úgy éreztem, mintha megállt volna az idő.Egyszerűen csodálatos volt.

6.fejezet.

+3000 megtekintés.Hű.! Köszöntöm az újakat.<3 Nagyon jók vagytok:) Komizzatok&Iratkozzatok fel.Jó olvasást.

Mikor kimondta ezt a mondatot, megállt bennem az ütő.Semmi gond, csak meg akar ismerni, mint akárkit.

- Én itt vagyok.Itt voltam eddig is.Miért csak most szeretnél meg ismerni? - kérdeztem látszólag nyugodt hangon.

- Nem akartalak megijeszteni, hogy csak úgy leszólítalak, meg ilyenek.Még Lana-val sem beszéltem. - válaszolt Harry, miközben kereste a szemkontaktust, mivel a poharamba bámultam.

- Aha.Hát nem ijesztesz meg. - mosolyogtam kínosan.És én még azt hittem, hogy többet akarhat.

- Jössz táncolni? - itta ki az italát a pohárból.

- Persze. - tettem le én is a poharam.

Bementünk a vízbe, a többiekhez, akik kicsit csodálkoztak, hogy Hazza is ott van, de nem igazán foglalkoztak velünk.
Táncoltunk, és Harry is kezdett felengedni, a zord múltjából.És mellesleg annyira szexi sortban.

A buli őrületes volt, szólt a zene, sokan voltak benyomva, de még ez sem rontotta el a jókedvem, mert Harry-vel voltam.

Hajnal 3 körül már kezdtünk kidőlni, és kiázni, úgyhogy összeszedtünk mindent, és mindenkit, és elindultunk haza.Szerencsére Liam  nem ivott, úgyhogy haza tudott vinni minket.Mondjuk Lana, én és Harry sem voltunk elázva, de a többiek szerintem helyettünk is ittak eleget.Szegények, holnap biztos fájni fog a fejük.
És igen.Ahogy sejtettem.Mikor hazaértünk, mind kidőltünk egy-egy kanapéra/ágyra.Kinek mi jutott.

***

Reggel, vagyis inkább délután volt, fáradtan keltem.Nem igazán tudtam kialudni magam, pedig nem is ittam túl sokat.Lebotorkáltam a lépcsőn, és Liam-et meg Lana-t pillantottam meg, akik fáradtan fel-felröhögtek valamin.Drukkolok nekik!

- Jó reggelt. - léptem oda a hűtőhöz, és kivettem egy üveg tejet.

- Szia kislány.Hogy aludtál? - kérdezte Liam aranyosan.

- Nem túl jól.Nem pihentem ki magam.

- Akkor nem vagyok egyedül. - húzta el a száját La.

- Jól van csajok, leugrok a boltba.Kértek valamit? 

- Nem. - néztünk össze Lana-val.

- Oké, akkor majd jövök. 

- Úúú, Liam annyira de annyira édes. - olvadozott Lana széles mosollyal.

- Igen, tényleg. - biccentettem, és Lana felé biccentettem. - Egyébként.Mi van a barátnőjével?

- Hát nem tudom.Egyenlőre csak közeledni próbálok felé, még nem említettem meg, hogy szeretem.

- Csak ne húzd túl sokáig.

- Rendben, igyekszem.És veled mizu?Nincs senki a láthatáron?

Tudtam, hogy most jött el az idő, hogy elmondjam neki a Harry-s dolgot.

Úgyhogy belevágtam.És mindent elmeséltem neki szóról szóra, egészen a tegnap estéig.

Lana ámultan figyelte a kirohanásomat, és nem szólt semmit.

- És most nem tudom mi van. - temettem az arcom a kezembe.

- Hű.Hát figyelj.Szerintem először barátkozzatok össze, puhítsd őt.Láttam milyen visszahúzódó.Az, hogy így leszólított, egy jel!

- Nem, ez nem egy jel.Csak barátkozni akar.Semmi több. - sóhajtottam.

- Nem tudhatod. - húzott magához La, és átölelt.Na megyek, kiterítem a vizes törülközőket, mert még tegnap óta ott vannak.

Miután Lana otthagyott, még megittam a tejet, és felmentem az emeleti fürdőszobába lezuhanyozni.

Durván jól esett a meleg víz, a testemnek.Percekig eresztettem a vizet, nem érdekelt semmi.

A relaxálásom két hangos kopogás zavarta meg.Gyorsan elzártam a csapot, és kiszóltam: 

- Kész vagyok, már jöhetsz! 

- Szia, Dylan. - lepődött meg Zayn.

- Szia macsókám. - nevettem fel, és adtam egy puszit az arcára. - Kipihented magad?

- Már bevettem egy gyógyszert, úgyhogy jobban vagyok. - bólogatott.

- Örülök.Na megyek is, majd a szobámba felöltözök. - kaptam fel a ruháimat, majd kisiettem a fürdőből.

Miután felvettem a ruháimat, és kentem egy leheletnyi sminket a fejemre, elindultam, és meg sem álltam a következő ajtóig.Bekopogtam.Mivel nem kaptam választ, halkan benyitottam.Gondoltam alszik, vagy valami, de nem.Egy sortban és egy fehér atlétában volt, és a bokszzsákot püfölte.

- Vigyázz, nehogy elhízz. - mosolyogtam, és leültem az ágyára.

- Ja, vigyáznom kell az alakomra. - kacsintott, és lerángatta a bokszkesztyűket.

- Ez miatt nem kell aggódnod.Elég jó az alakod.

- Elpirulok. - nevetett. - Nem akarod kipróbálni? 

- Mármint én a boxot? - néztem rá hitetlenül, mire bólintott.

- Csak ütögetni kell a zsákot.Képzelj oda valakit, akit nagyon utálsz.Úgy menni fog.

- Oké. - vettem fel a kesztyűket.

- Megfogom a zsákot.Úgy könnyebb lesz.

Elkezdtem ütögetni, de nem volt túl izgalmas, úgyhogy inkább Harry-t faggattam.

- Te rendszeresen boxolsz?

- Igen.Hetente egyszer.Minden reggelt ezzel indítok.Vagy box, vagy valamilyen testedzés, futópad, van amikor csak pár fekvőtámasz.Fontos nekem az edzés.

- Értem. - magamban teljesen elképedtem. - Látom vannak tetkóid. 

- Aha.Nem csak másnak szeretem készíteni.Magamon is szívesen látom őket.

- Tök jók.Én is szeretnék majd.De még nem tudom milyet.

- Én szívesen segíthetek.Ha úgy érzed, hogy készen állsz rá, én meg csinálom neked.

- Hű.Köszönöm.Na jó, nekem ennyi elég volt. - álltam meg a boxolásban.

- Nem bírod? - cukkolt kedvesen.

- Harcot akarsz, Styles? - húztam össze a szemem, mire Harry elkezdett futni.

- Kapj el, ha tudsz! 

- Nem gondolod, hogy elmúltunk 5 évesek? - hitetlenkedve futottam utána.

Végigkergettem az egész házon, a fürdőszobából a hálószobákon át a konyháig, majd a nappaliban utolértem ( bár szerintem tuti lassított ).

- Megvagy. - lihegtem, majd felröhögtem, mert Harry elkezdett mű sírni.

- Máris megvan az edzés. - kacsintott.

- Na hagyjál. - bokszoltam bele a karjába.

- Ne bánts. - húzott közel magához, és a szemembe nézett.

- Hülyém.- pusziltam meg az arcán, mire elégedetten elvigyorodott.

5.fejezet.

Köszönök szépen minden visszajelzést.<3 Remélem ez a rész is elnyeri majd a tetszéseteket, és komiztok:) Anitának üzenem.: *_-  Jó olvasást.

Reggel valami iszonyú zajra ébredtem.Lentről jött, és nagyon hangos volt.

Az éjszaka amúgy jól telt, mármint jól aludtam.Félreértés ne essék.

Felkaptam a köntösöm, és álmos fejjel lebotorkáltam a lépcsőn.

A nappaliból hallatszott a kiabálás és a csörömpölés.

Niall Zayn-t húzta a földön, miközben valami olyasmiről kiabált, hogy megette a kajáját.

A konyhában tartózkodott Ő is.Még a reggeli órákban is mély nyomott hagyott bennem címlapfotó-kész kinézete.Nem a srácokra figyelt, hanem egy lapra.

Mikor beléptem a konyhába mindkét srác megmerevedett, a földön.

- Mit műveltek? - tettem fel a költői kérdést.

- Elvette a kajám! - bökdöste Niall a földön fekvő bűnöst.

- Honnan tudtam volna, hogy az a te kajád? - kapálózott Zayn a kezeivel.

- Általában ami a hűtőben van kaja, az mind az enyém! - kiabált Nialler.

- Jogos. - röhögtek fel mindketten, majd Niall felsegítette Zayn-t a földről, és fiúsan "megölelték" egymást.

- Na jó, én még visszamegyek. - sóhajtottam.

- El kell mennem.Később jövök. - állt fel Harry, mire megtorpantam.Most hallottam először beszélni.

- Fél 10 van, haver. - mondta Zayn, mert elég korán volt még.

- Mennem kell. - szólt mély, rekedtes hangon.

- Fontos ügy? - nézett mélyen a szemébe Niall.

Harry először lepillantott a lapjára, majd válaszolt: - Igen.

 

A többiek nem válaszoltak.Azt hiszem megértették egymást félszavakból is.

Harry felvett egy táskát, majd kiviharzott az ajtón.Ez fura volt.

Én is elindultam a szobámba, miközben Harry-n járt az agyam.

Visszaaludni már nem tudtam, és nem is akartam, ezért felöltöztem.

Mivel augusztusban elég jó idő szokott itt lenni, felvettem az egyik kedvenc felsőmet, és egy rövid nadrágot.

Mikor elkészültem benéztem Lana-hoz.

Ő épp fogat mosott, mikor beléptem.

- Helló. - öleltem át, de mint később kiderült, rossz ötlet volt, mert össze fogkrémezett.

- Bocsi, majd kimosom. - legyintett, miközben a haját ellenőrizte a tükörben.

- Liam már elment... - célozgattam.

- Ó! Hát akkor mehetünk.

Lementünk a nappaliba, ahol már nem volt őrültek háza.

Minden fiú elment dolgozni, kivéve Niall-t.Ő, ha jól tudom nem dolgozik.

- Niaaaaaaaaller! - köszöntöttem széles mosollyal.

- Sziasztok lányok. - kacsintott.

- Figyeljetek, én el szeretnék menni körülnézni Londonban.Csak úgy bóklászni, meg ilyenek.Nem jöttök? - kérdezte Lana.

- Nekem nincs nagy kedvem. - húztam el a számat.

- Én is kihagyom.Már láttam mindent, ami érdekel.Nando's! - nevetett Niall.

- Hát, jó.Akkor én mentem.Puszi! - ment ki az ajtón.

- Úgy látszik kettesben maradtunk. - húzogatta a szemöldökét a szőkeség.

- Hülye! - ütöttem bele a vállába röhögve. - Egyébként a fiúk hol dolgoznak? - váltottam át "normálisba".

- Liam és Zayn most mentek fősulira, szóval ők tanulnak, Louis most fotózásokra jár, Harry pedig tetováló.

- Na ezeket pont nem gondoltam volna. - ámultam. Harry mint tetováló?Wow!

-  Pedig ez van.Én pedig őrzöm a házat.

- Értem. - mosolyogtam.

- Holnap segítesz nekünk? 

- Miben?

- 29-én lesz Liam szülinapja.Arra kell készülnünk holnap.

- Jujj, meglepetésbuli? 

- Olyasmi. - mosolygott. - Akkor segítesz?

- Persze!De még ajándékot is kellene vennem neki....- tűnődtem.

- Emiatt ne aggódj.Közös ajándékot vettünk neki.

- Akkor jó.Kérsz valamit inni? - nyújtóztam ki.

- Aha.Pepsi jó lesz.

- Tessék. - adtam a kezébe az üveget, és lehuppantam mellé, majd inni kezdtem.

Tulajdonképpen Niall-el nagyon jóban lettem, már amennyire ezt meg lehet állapítani 2 nap alatt.

Egész délután beszélgettünk, filmeztünk, vagy csak úgy pihentünk.Rengeteg minden került szóba, jó volt a társasága.Persze én is szóba kerültem, nem csak magáról beszélt, de a drogos ügyekbe mégsem avattam be.

Az az én titkom.Nem kell róla senkinek tudnia.

A nap így, hogy nem voltam egyedül, gyorsan eltelt.A többiek sorban kezdtek hazaszállingózni.

Először Lana és Loui ért haza, majd Harry, később pedig Zayn és Liam is.

- Nem megyünk ma valamerre? - szenvedett Zayn a fotelen.

- Menjünk.Amúgy is már nagyon buli hangulatom van! - jelentette ki Louis.

- Nem lesz sok két buli a héten? - kérdezte Liam.

- Héj, héj.Te nem tudhatsz a saját meglepetésbulidról! - háborodott fel Niall.

- Legközelebb halkabban beszéljétek ezt meg.És ne előttem. - tette hozzá nevetve Liam.

- Jó, akkor csak az lesz a meglepetés, hogy hol lesz.Meg az ajándék. - mondta Zayn.

- Nem lesz sok a két buli, ne aggódj. - kacsintott Lou. - Induljunk! Csajok, ti is jöttök, ugye?

Lana és én egymásra néztünk, és csupán tekintetből megállapítottuk, hogy megyünk.Ha másért nem, legalább azért, hogy Liam-mel és Harry-vel legyünk.

- Persze. - vonta meg a vállát Lana.

- Oké.Akkor hozzatok fürdőruhát. - tanácsolta Louis.

- Fürdőruhát? - kerekedett el a szemem. - Mire készültök?

- Bízz Louis-ban! - mondta Niall.

Lana és én felmentünk a szobámba, ahol mindkettőnk fürdőruhái voltak.

Kitettük őket szép sorban, és úgy néztük át a darabokat.

Én a kék bikini mellett döntöttem, Lana pedig a rózsaszín mellett.

Gyorsan átvettük most, hogy ne kelljen majd a Waterpark-ban.Mint időközben kiderült, oda megyünk.

Összeszedtünk 7 törülközőt, mert ha a srácokon múlna, még azt se tennének.

Mire leértünk már mindenki készen állt.És szerencsére ott volt Harry is.Nem marad itthon!

- Indulhatunk? - türelmetlenkedett Zayn.

- Igen. - mosolyogtam. - És itt vannak a törülközők. - nyomtam Liam kezébe a tornyot.

Egy kocsival mentünk, de mivel ez inkább kisbusz méretű, nem volt akadály elférni benne.

Dübörgő zenével, vadan indultunk az esti életbe.Igaz, még csak 6 óra volt.

Az utat mindenki végigtombolta, felkészülve az estére.

Mikor odaértünk egy emberként szálltunk ki a buszból.Fura volt Harry-t így látni.Mintha kicsit felszabadultabb lett volna.

Benyomultunk a bejáraton, majd megvettük a jegyeket.Egész sok fiatal volt ilyenkor a fürdőben.

Volt DJ pult, bár, és persze víz.Az egész őrölt hangulatos volt, hogy nem égtek a villanyok.

Lepakoltunk egy helyre, és levettük a ruháinkat.A fiúk is átöltöztek még otthon, ezért nem kellett fáradni az öltözőkabinokkal, meg ilyenekkel.

Valaki hátulról megragadta a vállam, és elkezdett tolni a tömegbe, hogy haladjunk.

Odamentünk a medencéhez, aminek a közepén, egy szárazföldi "színpadon" volt a DJ pult.

A víz kellemes volt, nem hideg, és befelé mélyülő.

Az egészet egy piával kezdtük, amit a vízbe hordoztak(!).

Mindannyian legyűrtük a keserű ízt, és kezdődhetett a buli.

Lana-val a vízben ugráltunk a zenére, Harry a bárpultnál ücsörgött, Liam, Zayn és Niall arrébb tomboltak, Louis pedig valami lánnyal beszélgetett.

Az este további részében szinte mindenkivel ugráltam egy sort, kivéve Vele.A bőrünk már ázott volt.

Harry nem igazán táncolt, inkább csak iszogatott, és a bárpultnál ült.

Mikor megszomjaztam, odamentem a pulthoz.Harry mellé.Éreztem a tekintetét a fenekemen.

- Kérek egy Martinit! - üvöltöttem, hátha meghallja a pultos srác.Szerencsém volt.Odatolta elém a poharat, én pedig fizetni akartam, amikor valaki odanyújtotta a bankjegyet.

- Harry! Nem kell kifizetned, van pénzem! - háborodtam fel.

- Legyen kettő! - hagyott figyelmen kívül, majd odanyújtotta a poharat.

Még soha nem hallottam ennyit beszélni.

- Köszönöm. - mondtam halkan, majd megfordultam, hogy visszamenjek.De nem tudtam, ugyanis valaki a kezem után nyúlt, és visszahúzott.

- Koccints velem. - mondta közelről Harold. Ettől bepánikoltam, úgyhogy tettem amit kért.

Ez után inkább leültem a Harry melletti székre.Az arcát fürkésztem, miközben ivott.

- Nem értelek téged, Harry. - bukott ki belőlem.

Erre felvonta a szemöldökét, úgyhogy folytattam.

- 2 napja ott vagyunk Lana-val. Hozzám se szólsz, aztán most már kifizeted helyettem az italom! 

- Nem szeretem a fölösleges szavakat. - mormolta rekedtes hangon.

- Eddig azt sem tudtam, hogy tudsz beszélni.

- Nem vagyok néma.Csak félreismert.

- Akkor ideje lenne beavatnod a részletekbe.

- Figyelj, Dylan. Szimpatikus lánynak tűnsz.De én nem olyan vagyok, hogy akárkit leszólít, mielőtt meg nem ismeri.

- De még nem ismersz! - akadtam ki, mert ezt tényleg nem tudtam hova tenni.

- De szeretnélek. - nézett mélyen a szemembe.

4.fejezet.

Örülök a lájkoknak, de komizzatok is, hogy mi a véleményetek.!Várom a feliratkozókat továbbra is:) Jó olvasást.

!EBBEN A TÖRTÉNETBEN A 1D, MINT BANDA, NINCS!

Louis és Liam segítettek felvinni a csomagjainkat az emeletre.

Külön szobát kaptunk, ami nem meglepő, hiszen ez a ház óriási.

A szobák ízlésesen voltak berendezve, semmi csicsás dolog.

Én a folyosó jobb oldalán lévő szobát kaptam, ami Niall-é mellett volt.

Louis bejött hozzám, mikor Lana-nak is segített.Leült az ágyra, és nézte, ahogy kipakolom a cuccaimat.

Gondoltam, rákérdezek, Ő biztos többet tud Harry-ről.

- Louis.- néztem fel a pakolásból.

- Mondd.- mosolyodott el.

- Harry miért ilyen távolságtartó? - úgy tűnik ez érzékeny téma, mert egyből lehervadt az arcáról a mosoly.

Megköszörülte a torkát, majd válaszolt: - Tudod, Harry sokáig nem ilyen volt.Mindig egy mosolygós, segítőkész, boldog srác volt.Szerettünk vele lenni.De azóta minden megváltozott.Egyik napról a másikra romlott re.Rossz társaságba keveredett.Mindig megverték őt, mert velem barátkozott.

Nagyon jó barátok voltunk, mindent együtt csináltunk, megértettük egymást.Ez másoknak nem barátságként jött le...Ezt sokáig elviselte.De egyszer annyira megverték, hogy a kórházban kötött ki.Alig élte túl.

Mikor felépült, már nem kerestük egymás társaságát.Harry-ben megtört valami.Azóta agresszív, és távolságtartó lett mindenkivel szemben.Ezért kerüljük egymást.Mi elvagyunk a többiekkel.Ő meg legtöbbször nincs itthon, vagy csak csendben üldögél...Megváltozott.
Mire a végére ért, elszorult a torka.Éreztem a hangján.
Erre nem tudtam mit mondani, csak magamhoz szorítottam Lou-t, Ő pedig átölelt, és letörölte a könnyeit.
- Na megyek, mert lesírom a szemfestékem. - pislogott felfelé Louis "lányosan", mire felnevettem, és folytattam tovább a pakolást.
Pakolás közben elkalandoztam a gondolataimban, csak arra eszméltem fel, hogy nyitódik az ajtó, és Niall jön be.
- Kész a vacsora! - jelentette be boldogan.És valóban.Már 7 óra van.
- Oké, megyek.- tápászkodtam fel.
- Remélem szereted a pizzát.Most hozta a futár.- kacsintott.
Az asztalnál Zayn-en kívül mindenki helyet foglalt.Ő épp a pizzát hozta oda az asztalra, dobozostul, mit számít.
- Hát akkor együnk! - lelkesült be Niall.
- Srácok, azért szeretnénk megköszönni még egyszer, hogy befogadtatok minket.Tényleg, nagyon sokat jelent ez nekünk! - mondta Lana, miközben beleharapott egy pizzaszeletbe.
A srácok csak mosolyogva bólintottak, amolyan "természetes" stílusban.
Miközben ettünk, sok mindent megtudtunk a srácokról, ugyanis bombáztak a sztorikkal.Olyanokat is megtudtunk, ami nélkül simán éltem volna tovább az életem.Khm...
Ezek miatt teljesen olyan volt, mintha ezer éve ismernénk őket.Kivéve Harry-t.
Ő az egész vacsora alatt csendben kortyolgatta a kávéját.Igen, vacsorára.
Már 10 óra lehetett, mire végeztünk a vacsorával.Mindenki szétszéledt, és becsukódtak a szoba, fürdőszoba, WC ajtók.Kinek mi.
Én az ideiglenes szobámba mentem, amíg ki nem ürül a fürdőszoba.Azt hiszem Niall fürdik éppen, vagy ki tudja mit csinál.
Lehuppantam az ágyra, és körbenéztem.Egy festmény volt a falon.Nagyon szép volt, modern, és egyéni.
A gondolataim a szüleim körül keringtek tovább.Vajon észrevették egyáltalán, hogy eljöttem?
Hallottam egy kopogást, ami azt jelentette, hogy enyém a fürdő.
Gyorsan bementem, ledobáltam a ruháim, és beálltam a forró zuhany alá.Nagyon jól esett, a tegnapi éjjel után megfürödni.Mintha a vízzel együtt az egész életem lement volna a lefolyón.
Gyorsan kiszálltam, mert a többieknek is kellett hagynom meleg vizet.
Magam köré csavartam egy törülközőt, és kiléptem az ajtón.
A szobámba szerettem volna menni, de gondoltam kimegyek előtte a konyhába egy pohár tejért, mert mindig azt iszok elalvás előtt.
Mikor megszereztem a tejet, és kifelé indultam a konyhából, megpillantottam a göndör fürtöket.
Harry volt az.Épp felém tartott, miközben egy banánt evett.

Tekintetét a törülközős részeimen legeltette, majd szó nélkül továbbment.
Ezt én végképp nem értettem.
A szobámba érve épphogy felkaptam egy pólót, máris Lana rontott be.
- Dylan!Beszélnünk keeeeeell. - nyújtotta el a mondatát nyöszörgően, miközben lehuppant a fotelbe.
- Mi a baj? - ültem le én is.
- Épp ez az! Egészen mostanáig Liam-mel beszélgettem.Annyira jó fej, és helyes, és aaa! - ábrándozott.
- Lana, te nem vagy ilyen! - ijedtem meg, mert a barátnőm nem éppen hétköznapi viselkedést produkált.
- Azt hiszem beleszerettem.
- De hát az nem baj!
- Hidd el, hogy de.Van barátnője. - húzta el a száját La.
- Íjj.Úgy tényleg húzós. - értettem egyet.
- Tudom.És ez nem helyes.Nem fogok beleszeretni!
- Mar megtörtént. - sóhajtottam. - Na, de most menj ki, mert dög fáradt vagyok.Holnap beszélünk.Szia!
Szegény Lana-t, csak úgy kiraktam.De ismerem.Most jött volna, a "és veled mi van?" szöveg, amit nem tudtam volna elmondani anélkül, hogy le ne leplezzem magam Harry-vel kapcsolatban.
Ez remek.Az első nap képesek vagyunk beleszeretni két totál idegen srácba.Igen, ez a mi formánk...